A nyitottság és a korlátoltság szélsőségei

nyitottság
Különleges, szélsőségekkel tarkított időket élünk. Eltűnt a langyos, csendes középút, már mindenki túljutott a választáson és a döntése nyomán született felszabaduláson vagy feszültségen. Két domináns nézőpont kiélezett csatája köszön vissza minden élethelyzetből, emberi kapcsolatból és a média felületeiről. Az utóbbi ugyan igyekszik torzítani a valóság teljességét, de a lényegen ez nem változtat. E két nézőpont kérdése, hogy a változás tárgya ismeretlen vagy megmagyarázhatatlan.
Az ismeretlen a megengedés, a csodák látásmódja. Aki ismeretlenként csodálkozva tekint a világra, a középpontjából számtalan lehetőségre és csodákra nyíló ajtót lát.
A megmagyarázhatatlan az ellenálló, mindent megragadni akaró szkeptikus szemlélete. Saját határai között, mint egy zárt körben létezik, amiben minden irány befelé mutat, rést sem hagyva az újnak.
Egy szó, mint száz, az ismeretlenre való nyitottság ma létkérdés és egyet jelent a csodákra való képességgel és együtt áramlással, ami maga az élet.