Énidő gondolatok

énidő
Az énidő a világ legtermészetesebb dolga, amikor éppen nem rosszallás, bűntudat vagy szégyen kíséri. Mélyen rejlő programozás van mögötte. Elsősorban a nők nélkülözik, de szinte mindegy, mert az önfeledt, örömteli és produktív önmagunkra fordított idő még mindig tabu a szolgalelkűségre és megfelelésre programozott tömegember számára.

Miért fontos beszélni róla? A stressz lassan ledarálja az embereket, a panaszáradatra és a további nyomorúságteremtésre szánt idő bőven elég lenne a feloldásra is. Az általános vélekedés önzésnek titulálja az öngondoskodást, pedig az tud igazán figyelni egy másik emberre, aki önmagára is tud és az tud jól gondoskodni másokról, aki önmagáról már gondoskodott. A fókuszáltsághoz idő, csend és figyelem kell. Önmagunk megbecsülése és szeretete nagyon távol áll az önzéstől.

Mit jelent az énidő?


Mindenkinek mást, mindazt, amire önmagát érdemesnek tartja. Önfeledt szellemi tevékenységet, elvonulást, meditációt, szenvedélyes munkát, alkotást, kreatív kiteljesedést, a művészet millió arcának, a zene és a könyvek világának élvezetét, a természet megismerését, könnyedséget, bármit ami örömet okoz, kikapcsol és szellemileg felemel. Az énidő csodája, hogy nincs két ember, aki ugyanazokkal az igényekkel fordul önmaga felé és ugyanazt az utat járja be.

A zombinevelés gyöngyszemei azok a mondatok, hogy "nekem nincs időm öt percre leülni a kanapéra" vagy "nem engedhetek meg magamnak ilyen luxust", és a kedvencem, hogy "neked könnyű".

Mindenki maga teremti a saját valóságát, azzal is, hogy neki nincs ...
A világ tele van örömmel és persze örömtolvajokkal is. Az önmagunk felé fordulás és a szellemi kiteljesedés többek között éppen az álomtolvajoktól óv meg.
Az univerzum attól tágul és lesz minden pillanatban gazdagabb, amit emberi valóságunk hozzátesz. Mindenki a magáét.

Minden energia, még a konyhában is

étel
Ahogyan a Föld halad spirálisan emelkedő útján, a test egészségével kapcsolatban is gyorsuló hatás és még gyorsabb visszahatás figyelhető meg. A támpontok most is ugyanazok, mint régen. A megfigyelő szemszögéből a betegségszimbólumok nyújtanak segítséget, az aktív oldalról pedig a táplálkozás minősége tud beavatkozni a folyamatba.

Divat a táplálkozással foglalkozni, a probléma inkább az, hogy 5000 elméletből 4999 alaposan feladja a leckét a testnek és jó, ha csak megedzi, következmények nélkül. Ez főként igaz a fogyókúrákra, de sok allergiás tünetet mérséklő étrend betartása felér az önpusztítással.

A betegségszimbólumokról most nem írok, mert óriási irodalma van, idővel pedig remek játék feltérképezni az elme trükkjeinek tárházát. A táplálkozás minőségének megválasztása viszont egyszerű és aktív folyamat.

Az egészséges étkezés útvesztője számomra úgy néz ki, mint egy korai videojáték, ami csak arról szó, hogyan kerüld ki a csapdákat és slisszolj el, hogy ne téged egyenek meg.
A valóság is így néz ki. Tudd, hogy mi miből készül, mit raknak még bele, mit vesznek ki belőle, milyen testidegen anyag képviseli benne az élvezetet, ismerd az adalékanyagokat és bármilyen körülmények között tudd elolvasni a mikroszkopikus betűkkel írt címkéket. Extra segítség egy táplálkozási napló, amivel néhány hónap alatt megtanítod magad választásod szerint étkezni.

Az igazi megoldás a problémára azonban az, hogy az ételek minőségét az általuk hordozott rezgés határozza meg. Ebből kiindulva érhető el a legnagyobb eredmény.

A tömegesen elérhető táplálékok rezgése nagyon alacsony. A kétes tisztaságtól a feldolgozók által tudattalanul ráragasztott programokon át olyan mennyiségű ártalmas információ járja át, hogy ha ez mindenki számára láthatóvá válna, senki sem enné meg. És ezzel vannak tele a polcok, gyorséttermek. Az egészséges választás sem nehéz, csak tenni kell érte. Figyelni, szervezni és érte menni, szerencsés esetben megtermelni.

A bejegyzés apropója, hogy a környezet rezgésének emelkedésére a fizikai test is másképp reagál. Furcsa rosszullétek a koffeintartalmú italoktól, váratlan betegségek a dohányzás mellékhatásaként, felgyorsult szövődmények, amik elvileg csak évek múlva jönnének. Az alkohol valóban öl, értelmet nyernek a sokat emlegetett mérgek, a fehér cukor mellékhatásai egyre több fejfájást okoznak és lehetetlen következmények nélkül hódolni az ártó élvezeteknek.

Hogyan lehet mégis túlélni ezt a kalandot?
Átminősítéssel. A lényeg, hogy bármilyen étel kerül is a tányérra, a rezgése megváltoztatható. A tiszta szívből és nem rutinból megáldott étel tökéletessé válik. Manapság ugyan ritka, de jó megoldás. A reiki és az angyalkommunikáció is ad lehetőséget az ételek megtisztítására. Ezeken túl ott van még a megszentelt víz és só.

Szinte mindegy, hogy milyen módon, de fontos odafigyelni a testbe juttatott információkra.
Minden energia és minden információ. Még játéknak is jó, hogyan találjunk kreatív megoldást a testünk számára és a fájdalmas túlélőtúrából élvezetes kirándulás válik a föld kalandparkjában.

Kristályok, ásványok kiválasztása

opál aura kvarc
A kristályok, ásványok kiválasztásának és vásárlásának alapszabálya a személyes jelenlét. Az ajándékba szánt kövek ritkán okoznak akkora örömet, mint a szimpátián alapuló kiválasztás.

A siker titka az összhang. Minden egyes kristály éppen olyan egyedi, mint az ember, aki keresi. Minden ember saját rezgéstartománnyal bír, ami a kristályokra ugyanúgy igaz. Ezért a számunkra tökéletes kő szó szerint megpendít bennünk egy húrt, azaz rezonál a mi rezgésünkre.

Innen nézve könnyű megérteni, hogy a divatos szempontok, mint például a születéskövek listája miért garancia a sikertelenségre. Ritkán van tiszta egyezés a leírások alapján választott ajándék és a megajándékozott között. Ajándékozáskor leginkább ékszerekről van szó, ami sok szempontból befolyásolja az érzéseket és előfordulhat, hogy diszharmónia alakul ki a kristályt magába foglaló ékszer és a viselője között.

Sok ásványra könnyű ráhangolódni képek segítségével. Aki foglalkozik kristályterápiával, az tudja, hogy az energia a kő fizikai jelenléte nélkül is aktív. Kedves tapasztalatokat lehet így szerezni, de még egy leíráshoz tartozó kép is sokat adhat, amint megjelenik a képernyőn.

A jelenség gyakran fordítva történik és az ásvány hívja fel magára a figyelmet. Ilyenkor egyszerűen lehetetlen mellette elmenni és ezer közül is bármikor kiválasztódik. Ez a biztos jele a tökéletes választásnak.

Gyakran felmerül, hogyan szűrjük ki a szintetikus darabokat, amik már az ásványbörzéken is tömegével vannak jelen. Ők az illúzió kövei, némelyikük káprázatosan szép, de szépségükön és kívánatosságukon túl érzéseket biztosan nem tudnak kelteni.

A hozzánk illő kő megtalálása izgalmas, pezsdítő játék és nagyon sok örömet tud okozni. A bejegyzés apropója a képen látható opál aura kvarc, ami úgy érintett meg egy ünneplő tömegben, hogy neki háttal állva elmélyülten telefonáltam. Ennyire erős hatásra képes a szimpátia.

Lebegés / ünnepi életérzés

egység
Holnap, július 16-án lesz az év harmadik tízmilliószoros napja. Minden ünnep hordoz egy ismerős érzést. Amikor belenézek ebbe az ünnepbe, az ismerősön túl csodálatos könnyedséget és választott nehézségeket találok.

Sok időpont eltűnt már a hátunk mögött, amikor elengedtünk, oldottunk, elengedtünk ...
Most leírom ugyanazt, azzal a különbséggel, hogy könnyebb eredményt elérni, mint valaha. Sosem késő, de akkor miért csináljuk mindig újra és újra?

Aki megküzdött az elvarratlan életszálakkal, az most a könnyedség és csodák gyümölcseit aratja. Ismeretlen utak nyílnak, ajtók, amiknek a létezéséről sem tudtunk. Életek rendeződnek át, élethelyzetek, életminőségek változnak, emberek jönnek és mennek.

Minden változik. Ezt könnyű lebegésnek felfogni. Nagyban is ébredezik az egységtudat, öntudat, Istentudat. Az élet elemében van és a holnap igazán a csodák napjának ígérkezik. Leginkább a kiérdemelt csodák napjának.
Holdnaptár és tízmilliószoros napok 2018-ban

Amikor a kettő egy és ugyanaz

gyermek
Az élet valódi arca a változás. Azt szokás mondani, hogy felgyorsult az idő, pedig csak a minőségek közötti határ lett egyre élesebb. Már amennyiben van értelme minőségekről beszélni, amikor éppen egy egységtudat alapú világ küszöbén billeg az emberiség. A változás az a tükör, amiben az anyagba kövült ember a legkevésbé akarja viszontlátni magát.

Mostanában előfordulhat a megkötöttség érzése, miközben kiterjesztett szárnyakkal nézelődünk, hogy miért nem megy és hova tovább. Jó kis illúzió, ami az apró bothoz kötött elefánt példázatára emlékeztet. Az egyetlen, ami fogva tartja, az a saját elméje. Hát, mi emberek pontosan ugyanígy vagyunk vele. A különbség az, hogy mi bármerre nézünk, sok-sok megláncolt lelket látunk.

Az anyag fogságába kövült tudatosság oldódásának csodás napjait éljük. Ez a lezárások és továbblépések ideje, de ezért tenni kell. Az ösvény, ami már átjáróvá szélesedett, egy lehetőség.

Gyorsan és hatékonyan oldódnak a kötöttségek, a megbocsátás óriási erővel oldoz fel és minden elvégzett munka, ami a szabadságra irányul, csodálatos eredményeket ad. Érdemes legyőzni a kőbe vésett illúzió erejét, egy pillanatra nyugodt szívvel gyermekké válni és eljátszani a gondolattal, hogy ebben a világban minden Fényből van. Számomra ez a legmegnyugtatóbb gondolat, amikor maga alá gyűr az anyag.

Az elkülönültség feloldódásának van még egy fontos üzenete. Az adok-kapok játéka vagy játszmája. Játszmája, amikor pusztít, és játéka, amikor tudja, hogy a kettő egy és ugyanaz.

Az aranyba vont varázslat órája

reggel
A legegyszerűbben megismerhető és kiaknázható mágikus időpont az ébredés utáni első óra. Arany óra a neve és a tudatos teremtés, életteremtés kiaknázásának lehetőségét rejti. Egyszerűsége miatt könnyű megfeledkezni róla és a tiszteletben tartása nehéz lehet egy zsúfolt otthon vagy csoportos élettér körében.

Az arany óra a hatalom órája, amikor a tudatos elme és a tudatalatti határa átjárható, megfigyelhető és programozható. Manapság könnyű dupla ébresztést csinálni, legalább fél óra különbséggel, amit teljes nyugalomban töltve könnyen kiaknázhatóvá válik ez a csodálatos pillanat, amit mindenki a maga módján húz olyan hosszúra, amilyenre csak akar.

Az ébredés pillanata remek lehetőség a megfigyelésre és az álmok megfejtésére. Érdemes ezzel kezdeni. Ilyenkor az idő is nagyon képlékeny, ezért fontos a teljes nyugalom, még munkanapokon is abban a biztos hitben, hogy az ébresztő újra megszólal, amikor a külvilágra is ébredni kell.

A második lehetőség, mielőtt a külvilág felé nyitva bezárjuk az ajtót magunk mögött, a programozások és a nap minőségét megpecsételő tudatos teremtések pillanata. Ilyenkor kerülnek elő a személyes motivációk, célok, megerősítések, varázsmondatok, vizualizációk.

A vizualizációk az ébredés utáni időszakban különösen erősek. Eltarthat néhány napig vagy hétig, amíg az aranyba vont reggelek kiaknázása szokássá válik, de az eredmény erőteljes és csodálatos lesz.

A májusi telihold csodája

lótusz
A májusi telihold csodás erejéhez kapcsolódik az év első tízmilliószoros napja május 29-én. Mifelénk az utóbbi tíz évben elterjedt tibeti ünnep divatja már sokaknál kiveri a biztosítékot, de ez nem számít, mert amiről tudunk, az van.

A változás hullámain egy kis odafigyeléssel megkönnyebbülés érezhető. Érezzük akkor is, ha az aktuális helyzet, vagy megoldandó kihívás, fájdalmas élethelyzet még függőben van és mindez nem logikus.

A nagy kép gigantikus teherletételt mutat. Volt már ilyen, kicsit elvarázsoltak, kicsit mosolygósak, kicsit könnyedebbek vagyunk. Oldódik mindaz, amit oldódni engedünk és egy kis tudatossággal, munkával megtámogatva varázslatos lendületet ad a továbbhaladáshoz.

A tisztulást támogatható. Legegyszerűbben légzéssel, légzőgyakorlatokkal. A légzés nyilvánvaló és feledhető. Ez a mi tragédiánk, jelenléte alábecsült tény, mivel ott van minden élő ember eszköztárában.

Más megoldásnak pedig ott van a Föld és Ég támogatása. Egyik irány, hogy visszafordulunk a Földhöz. A felajánlás csodálatos módszer az oldásokhoz.
A teremtő elvek készen állnak, mint mindig. Ideje emlékezni minderre.

Holdnaptár és tízmilliószoros napok 2018-ban

Hétköznapi tudatosság

gyermek
A mindennapok egyik önprogramozó rutinját a megszokás emelte elfogadott jelenséggé. A megszokás és a sok ismétlés az igazság álruhájába bújtat bármit és idővel egyre nehezebb feloldani, de még rámutatni is problémás. Ártatlannak tűnik, ahogyan önfeledt pillanatokban magunkról beszélünk, gyakran banális apróságok, ügyetlenségek vagy a megfelelés okozta zavar miatt.

Túl sokan hülyézik le magukat nap mint nap egy buta nevetéssel elütve. Még ezer más módon vagyunk képesek az önpusztításra. Nevelés, programozás kérdése, hogy ki milyen defekttel azonosítja magát. Az önbecsülés megtagadása irányulhat bármire. A gyermekkori teljesítménykényszerből fakadó kishitűségtől egészen addig, hogy gyerekek és nők milliói tagadják meg saját testüket és válnak biológiájuk ellenségeivé.

A kimondott szónak varázsereje van. A VAGYOK szónak különösen nagy varázsereje van. Egyszerűen, sose állítsd azt magadról, amit nem szeretnél megvalósulni látni. Abban a pillanatban, amint elhangzik, a részeddé, a valóságoddá válik olyan erővel, amilyen erővel az ember tudatosan is teremteni szeretne. Lehetőleg valami mást.

Ez a legegyszerűbb hétköznapi teremtés, amire oda lehet figyelni, mégis kapkodjuk a fejünket az önvallomások és valóságteremtések foszlányait hallgatva. Ebből indultak ki valamikor az önprogramozás apró varázsmondatai. Kezdetnek ajánlom őket, szeretettel.

Kozmikus küszöbélmény

Otagi Nenbutsu-ji
Minden változik, sokszor leírtam már, de most szinte fizikai erővel csap át rajtunk a minőség, ami az energiaóceánt ezekben a pillanatokban is átjárja. Az energiaóceánban mind benne vagyunk, akár felkészülten a változásra, akár nem. A legjobb kifejezés a jelenleg tapasztalható energiaminőségre a kozmikus küszöbélmény. Volt már néhány, ez eddig a legerősebb.

Együtt áramlástól vagy ellenállástól függően hozza a tapasztalatokat. A megkönnyebbüléstől és örömteli hangoltságtól egészen a szédüléses, fejfájós pillanatokig. Az utóbbiak gyakran jelentkezhetnek, ilyenkor fontos a felismerés és áthangolás.

Az aktuális energiák nagy áldása, hogy felhangolódni könnyű. Minimális erőfeszítéssel lehet nagyot ugrani, akár olyan nagyot, ami simán átvisz az említett küszöbön. A szédítő sodráson túl egy éteri, gyönyörű világ születése sejlik át, készen a megnyilvánulásra.

A folyamat egyetemes, attól függetlenül, hogy a megélés egyéni és sokak számára tökéletesen független a mostani időpillanattól. Ezer évek és emberöltőkkel ezelőtt élők megkezdett munkája válik most valósággá.

A hátteret az ellenállás teszi színesebbé, mivel a letűnő világrend hangosan küzd a túlélésért. Minél hangosabban, annál nagyobb ijedelmet és növekvő félelmet okozva. Minket is erre tanítottak, ezért hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy igazuk van. Egy korábbi gondolatra visszautalva, az árnyékok megnyúlnak, mielőtt eltűnnek a fényben. A hangzavart viszonylag kevés ember munkája tartja fenn és a vibráló képek mögött nincs valódi tartalom, csak a tömegprogramozás kétségbeesett hangjai.

A változás mosolygósabb oldala minden emberi lény, akik visszaveszik teremtő gondolatuk hatalmát és nem kérnek közvetítőket önmaguk és istenük közé.

Összességében oldódik a szorítás akkor is, ha a probléma erősödni látszik. A fókusz iránya és a bejövő információk szűrése nélkülözhetetlen. Az aktuális energiaminőség marad, az alkalmazkodást segíti a csendes visszavonulás, pihenés, meditáció, olvasás, zenei élmény, kikapcsolódás a természetben és minden cselekvés, amiben az örömteli szenvedély vezet.

Gondolatok a megbocsátásról

szabadság
Nehéz meggyőzőnek lenni a megbocsátásról beszélve, miközben az őrület fátylai simogatják az arcokat. A látszat mögött érnek és születnek csodák, de a tömeghatás megnehezíti a tisztánlátást. Akinek sikerül, tökéletesen őrültnek tűnik a többiek szemében. Az igazi kihívás, hogy ebben a közegben is helyt kell állni.

Felülnézetből szemlélve alaposan bele vagyunk szőve az élet sűrűjébe. Felhalmozott kötődéseink folytán már inkább emlékeztetünk gombolyagból kifelé pislogó lényekre és az élethelyzetek tovább gubancolják a szálakat.

Az emberek önkéntelenül is a megkönnyebbülést keresik, amit a megbocsátás nyújthat és manapság könnyű okot találni rá, de számvetés nélkül is bőven összejön egy lista, ami az elcsépelt, unalmas és abszolút felszabadító megbocsátás gyakorlásához kell.
Ha az embernek ez az egyetlen lehetősége lenne a terhek letételére, akkor is simán átsétálna az életen.

Elég nagy szerencse, hogy habár a megbocsátásnak két iránya van, egyetlen ember tökéletesen elboldogul mindkettővel. A recept egyszerűsége lenyűgöző, mindössze két összetevőből áll.

A könnyebb út, ami nehezebbnek tűnik: megbocsátani a másik embernek. Ezt a hozzávalót mindenki ismeri és vagy megengedi magának, vagy nem. Utóbbi esetben itt a vége.

A nehezebb út, ami könnyebbnek tűnik: megbocsátani saját magunknak. Ez az összetevő az, aminek a tudatossága még egy élet alatt is nehezen jön össze. De amikor megvan, minden készen áll a szabaduláshoz.

Érdekes belemerülni a gondolatba, hogy éppen mi vagyunk azok, akiknek már rég minden meg van bocsátva és eljött az ideje megtenni ugyanezt saját magunkkal szemben is.