Elengedni, elengedni, elengedni

angyalok
Avagy gyógyulni, gyógyulni, gyógyulni. Napfogyatkozás után, holdfogyatkozás előtt, amiből az előbbit igencsak zajos közegben töltöttem. Az, hogy az energiahullám első csúcspontját éppen a Balaton csendes, nyílt vizén éltem át, fantasztikus volt. Elsöpört minden gondolatot és maradt a tiszta átélés, zavartalanul. A hangolódást vagy annak a hiányát emberi kapcsolataink is hűen visszatükrözik. Jól látszik a szakadék, amely egyre szélesebbre nyílik a könnyed, elfogadó és harmonikus hangoltsággal élő emberrel szembe fordult hangos, ellenállásba ragadt, irritált, szenvedő ember világával. A járható út most és mindig a belesimulás a körbeölelő áramlatba, az elengedés, együttérzés, gyógyulás, megnyugvás és béke.
A minőség meghatározza a tapasztalatot, az intuíció élesedése már eddig is sokak számára okozott meglepetést és most még inkább felerősödik. A fokozott érzékenység túlérzékenységbe csaphat át, mivel a kihívások sora most sem kevesebb, az élet által feladott leckék száma sem csökken, a megoldások mégis könnyebben elérhetők, a támogatás pedig sosem látszott ennyire közelinek.
Nem számít a korábbi tapasztalat, minden megváltozott, a csalódások vagy a hétköznapok monotóniája ellenére érdemes most az angyali világ jelenlétére figyelni. Hatalmas támogatottság áll tőlünk egyetlen hívásra, vagy egy apró döntésre. Gyönyörű, minden eddiginél átérezhetőbb és áttetszőbb világra ébredünk napról napra. A fájdalmak és a hozzájuk kapcsolódó emlékek nyomai ott vannak ugyan a háttérben, de érdemes észben tartani, hogy ez valami új, majd egy nagy levegővétellel és bizalommal esélyt adni neki.