2007-ben, amikor a Föld Órája kezdeményezés elindult Ausztráliából, egy kedves figyelemfelkeltés volt. Mindössze tizenkét év után arról beszélünk, hogy a Föld a tizenkettedik órájába lépett. És milyen sok mindent nem tudunk.
Március 30-án szombaton este fél kilenctől fél tízig szimbolikus események sora járja körbe a bolygót, ami már nem csak egy kis odafigyelésről szól, hanem segélykiáltás a létet veszélyeztető parazita életmód következményei miatt.
Nehéz lehet ma tizenévesen végignézni, ahogy az ötvenes-hatvanas felelős döntéshozók csukott szemmel pusztítják a jövőt, aminek ők már kicsit sem érzik a felelősségét. Mintha nem lenne holnap. Igaz, az emberi hülyeség számára nincs is.
Szimbiózisban élünk egy csodálatos lénnyel, akit az emberiség egységének nevében most semmibe veszünk, kizsigerelünk és talán az utolsó pillanatban leesik, hogy teljesen tőle függünk.
A Föld órája ma mindenről szól, amit tehetünk a fenntartható jövőnkért. Minden ember és minden lépés számít, senki sem kívülálló. Erre hívja fel a figyelmet ez az évi egyre bulisabb egy órácska.
Március 30-án szombaton este fél kilenctől fél tízig szimbolikus események sora járja körbe a bolygót, ami már nem csak egy kis odafigyelésről szól, hanem segélykiáltás a létet veszélyeztető parazita életmód következményei miatt.
Nehéz lehet ma tizenévesen végignézni, ahogy az ötvenes-hatvanas felelős döntéshozók csukott szemmel pusztítják a jövőt, aminek ők már kicsit sem érzik a felelősségét. Mintha nem lenne holnap. Igaz, az emberi hülyeség számára nincs is.
Szimbiózisban élünk egy csodálatos lénnyel, akit az emberiség egységének nevében most semmibe veszünk, kizsigerelünk és talán az utolsó pillanatban leesik, hogy teljesen tőle függünk.
A Föld órája ma mindenről szól, amit tehetünk a fenntartható jövőnkért. Minden ember és minden lépés számít, senki sem kívülálló. Erre hívja fel a figyelmet ez az évi egyre bulisabb egy órácska.