Mihez kezdjünk az angyalokkal?

felemelkedés
Most, amikor a Fény egyre nagyobb ütemben áramlik be a fizikai valóságba és a változatos reakciók közepette a káosz illúziója uralkodik, nagy szükség van a láthatatlan világgal kapcsolatos felismerésekre és tapasztalatokra.
Az angyalok létezése része a köztudatnak, ha másképp nem, akkor eltorzult giccs vagy tagadás formájában. A gyermeteg angyalábrázolásokat például nehéz komolyan venni, főleg azonosulni és felhangolódni velük.

Az angyali jelenlét a megnyugvás és béke forrása, ami egy személyes, fénylő úton kalauzol vissza önmagunk magasabb aspektusaihoz.
Miért van mégis olyan sok tagadás annak ellenére, hogy az angyalok és felemelkedett mesterek több ezer éve jelen vannak minden kultúrában? Most éppolyan élők, mint a szent iratokban és a jelenések, információátadások valószínűleg gyakoribbak és természetesebbek, mint korábban az ismert történelem folyamán.

Egy kicsit hasonlítunk a víz alól kukucskáló tengeralattjáróra, ami jól ismeri a mélységet, de amikor a magasságra kíván nézni, csak egy kis periszkópot forgat a felszínen.
Alaphelyzetben két apró lyukon át látjuk a világot, a jelentős része vagy rejtély marad, vagy csak halványuló emlék.

Az egyik angyali áldás az, amikor a teremtés egészét "egyben" mutatják meg. Katartikus élmény korlátok nélkül átlátni. Szerintem ez gyakran megtörténik, amint az ember kétség nélkül, nyitottan és szeretettel lép be az angyali kapcsolatokba.
Az angyalok jelenléte a világon a legtermészetesebb dolog. Szeretnének életünk aktív részévé válni és ott is vannak. Jelenlétük ítélkezésmentes, fölösleges azon gondolkodni, hogy egy segítségkérés helyes vagy sem, túl kicsi vagy túl nagy, túl ciki, túl merész, stb. Nincs olyan.

Az ember választ és elindítja az energiát, a segítő pedig jókora impulzussal képes azt a megvalósulás felé lendíteni. Ami előre visz az utunkon, az kap támogatást.
Mindig a Magasabb Énhez vezetnek vissza, minden segítség a személyes életprogram, életfeladat abszolút figyelembe vételével történik. Ez sok félreértést és csalódást okoz. Mert ha előre ismernénk minden feladatunk és lépésünk lényegét, magunk is az angyali minőségünket élnénk.
Addig is érdemes barátkozni a gondolattal, hogy akár tudva, akár tagadva, sosem vagyunk egyedül.