Tizenegyedik varázsmondat

megbocsátás
A tizenegyedik varázsmondat a szív mélyére kalauzol. A szeretetnek abba a mélységébe, ami gyökerénél fogva mozgatja meg az energiát.

Minden mindennel és mindenki mindenkivel összekapcsolódik. Egy pillanatra sem szabadna ezt elfelejteni, mégis hétköznapi pillanatok százai terelik el a figyelmet emberi valóságunk és teljességünk természetéről.

Könnyű hibázni. Az igazi kapcsolati háló őszinte, szerető figyelmet kíván. Az eszköztár legfelszabadítóbb darabja a megbocsátás. A megbocsátás, azaz elbocsátás csodája, hogy csak a fájdalmainkat veszítjük vele.
Valahogy így:
"Megbocsátok Neked. Szeretettel megáldalak és elengedlek Téged."