Célegyenes

célegyenes
A világnak saját ritmusa van. Bele lehet fékezni, akár teljes erővel és csúszni az egész után.
Azt gondolom, hogy az ember megengedte, hogy alábecsüljék. Megmutatta, hogy tud tömeg lenni, tud vak, buta masszává tömörülni. Ennek lassan vége.
Rejtély, miért titkolja valódi lényét még önmaga előtt is. Minden akarat számít és a folyamat a hétköznapi szemszögből érthetetlen magasságokban történik. Aki az embert alábecsüli, elfelejti saját isteni valóságát. Privát üdvözülés nincs, már a gondolat is a létezés alapvető törvényének paródiája. Persze nehéz az életre úgy tekinteni, ahogyan manapság nevezik: játék.
Szerencsére a világ átlép a korlátokon és a saját ritmusában megnyugtatóan és megállíthatatlanul megy tovább.