"A tapasztalt gyógyítók ezt mondják: a gyógyítók nem gyógyítanak, hanem kiegyenlítenek! Semmit nem tehettek valakinek a gyógyításáért az ő teljes és átfogó hozzájárulása és szándéka nélkül. Ám amit tehettek, világítótornyok, az a fényetek olyan ragyogó sugárzása, amelyben megtalálja a „gyógyításnak” nevezett biztonságos kikötőt, mert olyan mértékig egyensúlyba hozzátok, hogy saját maga továbbléphet.
Lehorgonyoztátok a fényeteket gyógyítók és kiegyensúlyoztátok az illetőt. Rajta múlik, hogy eldöntse: a kiegyenlítés elégséges volt-e neki vagy sem ahhoz, hogy továbblépjen. És ebben szabad választása van. Ne szidjátok tehát magatokat valamiért, ami látszólag a ti kudarcotok... soha! A Szellem munkáját végzitek és néhányan rendkívüli módon teszitek. Mégis sokan vannak azok, akik úgy kelnek föl a kezelőágyról, hogy nem „látják”, mit tettetek. Soha nem fognak semmit se megérezni belőle. Tovább mennek az útjukon, mert azt választották, hogy nem nyitják föl az együttérzést, ezúttal nem gyógyulnak meg.
A szinkronicitásról, a teremtésben való közreműködésről nem mindig azt gondoljátok, amit ezek valójában jelentenek. Néha előfordul, hogy a nem-gyógyítás bizonyos helyzetében vagy állapotában vagytok és arra vártok, hogy valami fölfedje magát. Amikor végül előhívjátok a gyógyítás állapotát, akkor minden korábbinál jobban végzitek! Mondtam már. A Szellemtől érkező jelenbeli „nem” időnként későbbi ünneplést hoz. És honnan tudnátok ezt, kedves lineárisaim, kedves gyógyítók? Honnan tudnátok, hogy elvetettétek az egyensúly magját, ami utóbb elbűvölő virágba fakad? A válasz: nem tudjátok.
Mondok még valamit azoknak, akik rendszeresen fölkeresnek energia-gyógyítókat. Váltogatjátok egyiket a másik után, lehet, hogy különböző eljárásokat próbáltok. Majd valami nagyon érdekeset csináltok, kedves lineáris Emberi Lények. Ha a Szellemtől „nem” érkezik hozzátok (vagyis nem következik be a gyógyulás), akkor faképnél hagyjátok a gyógyítót, az eljárást... és soha többet nem tértek vissza hozzá. Hadd kérdezzem meg: ha magot vettek és két napot adtok neki a kihajtásra - ha ez idő elteltével semmi sem történik, akkor kidobjátok a cserepet, a földet és a kertészt? Nem! Inkább vártok... hiszen ismeritek az időjárást... tudjátok, hogyan működnek a dolgok.
A gyógyítók még mindig kéznél vannak, az eljárások amiket alkalmaznak, igenis működnek! Úgy tűnik talán, hogy az energia nem fog rajtatok? Nos lehet, hogy nem álltatok még készen. Lehet, hogy az időzítés nem volt megfelelő. Lehet, hogy az egyéni ösvényetek nem volt még elég bölcs a „teljes test” átélésének az elfogadásához? Várjatok és próbáljátok meg újból. Soha semmit ne dobjatok el! Halljátok ezt, emberek? Nemcsak a gyógyításra érvényes ez. Mi a helyzet azzal a látomással, ami azt mutatta, mi a dolgotok... és semmi sem történt? Elvetettétek a képet pusztán azért, mert nem látszott beteljesülni? Nem tisztelitek a szellemi dimenziókat, amikről tanítok nektek. A lineárist a nem lineárissal kell szembeállítanotok! Próbáljátok újból. Értsétek meg: ha nem is működött akkor, amikor a lineáris vágányon megkíséreltétek alkalmazni, az nem azt jelenti, hogy elmúlt! Becsüljétek a látomást és a szeretetet, amit hordozott. Becsüljétek az időzítést és azt a mérhetetlen mennyiségű munkát, ami arra fordítódik, hogy a legnagyszerűbb szándékotok beteljesüljön. Micsoda szégyen minden választ karnyújtásnyi távolságban, mégis elérhetetlenül heverni hagyni, mert azt hiszitek, az ajtó lineáris és csak egy bizonyos időben lehet kinyitni!"
Kryon
kryon.hu
Lehorgonyoztátok a fényeteket gyógyítók és kiegyensúlyoztátok az illetőt. Rajta múlik, hogy eldöntse: a kiegyenlítés elégséges volt-e neki vagy sem ahhoz, hogy továbblépjen. És ebben szabad választása van. Ne szidjátok tehát magatokat valamiért, ami látszólag a ti kudarcotok... soha! A Szellem munkáját végzitek és néhányan rendkívüli módon teszitek. Mégis sokan vannak azok, akik úgy kelnek föl a kezelőágyról, hogy nem „látják”, mit tettetek. Soha nem fognak semmit se megérezni belőle. Tovább mennek az útjukon, mert azt választották, hogy nem nyitják föl az együttérzést, ezúttal nem gyógyulnak meg.
A szinkronicitásról, a teremtésben való közreműködésről nem mindig azt gondoljátok, amit ezek valójában jelentenek. Néha előfordul, hogy a nem-gyógyítás bizonyos helyzetében vagy állapotában vagytok és arra vártok, hogy valami fölfedje magát. Amikor végül előhívjátok a gyógyítás állapotát, akkor minden korábbinál jobban végzitek! Mondtam már. A Szellemtől érkező jelenbeli „nem” időnként későbbi ünneplést hoz. És honnan tudnátok ezt, kedves lineárisaim, kedves gyógyítók? Honnan tudnátok, hogy elvetettétek az egyensúly magját, ami utóbb elbűvölő virágba fakad? A válasz: nem tudjátok.
Mondok még valamit azoknak, akik rendszeresen fölkeresnek energia-gyógyítókat. Váltogatjátok egyiket a másik után, lehet, hogy különböző eljárásokat próbáltok. Majd valami nagyon érdekeset csináltok, kedves lineáris Emberi Lények. Ha a Szellemtől „nem” érkezik hozzátok (vagyis nem következik be a gyógyulás), akkor faképnél hagyjátok a gyógyítót, az eljárást... és soha többet nem tértek vissza hozzá. Hadd kérdezzem meg: ha magot vettek és két napot adtok neki a kihajtásra - ha ez idő elteltével semmi sem történik, akkor kidobjátok a cserepet, a földet és a kertészt? Nem! Inkább vártok... hiszen ismeritek az időjárást... tudjátok, hogyan működnek a dolgok.
A gyógyítók még mindig kéznél vannak, az eljárások amiket alkalmaznak, igenis működnek! Úgy tűnik talán, hogy az energia nem fog rajtatok? Nos lehet, hogy nem álltatok még készen. Lehet, hogy az időzítés nem volt megfelelő. Lehet, hogy az egyéni ösvényetek nem volt még elég bölcs a „teljes test” átélésének az elfogadásához? Várjatok és próbáljátok meg újból. Soha semmit ne dobjatok el! Halljátok ezt, emberek? Nemcsak a gyógyításra érvényes ez. Mi a helyzet azzal a látomással, ami azt mutatta, mi a dolgotok... és semmi sem történt? Elvetettétek a képet pusztán azért, mert nem látszott beteljesülni? Nem tisztelitek a szellemi dimenziókat, amikről tanítok nektek. A lineárist a nem lineárissal kell szembeállítanotok! Próbáljátok újból. Értsétek meg: ha nem is működött akkor, amikor a lineáris vágányon megkíséreltétek alkalmazni, az nem azt jelenti, hogy elmúlt! Becsüljétek a látomást és a szeretetet, amit hordozott. Becsüljétek az időzítést és azt a mérhetetlen mennyiségű munkát, ami arra fordítódik, hogy a legnagyszerűbb szándékotok beteljesüljön. Micsoda szégyen minden választ karnyújtásnyi távolságban, mégis elérhetetlenül heverni hagyni, mert azt hiszitek, az ajtó lineáris és csak egy bizonyos időben lehet kinyitni!"
Kryon
kryon.hu