Van egy elképzelésed a világról, azt hiszed, hogy addig tart, ameddig végiglátsz benne, azt hiszed, hogy valahol vége van, bár elképzelni nem tudod hol. Hogyan is képzelhetnéd el a határtalant? Ameddig ellátsz, létezők tömegét látod magad körül. Emberek és lények tömegét látod és talán számolsz vele, hogy sokkal több az, mint amit fel tudsz fogni.
És most nézzünk másfelé. Nézz önmagadba. A rajtad kívül érzékelteket nem tudod átfogni, vajon mit kezdesz azzal, amit önmagadban találsz? Az Isteni Én nézőpontjáról beszélek. Hol a tiéd? Hol van az a magadban? Honnan nézel magadra? Ki az az én, aki te vagy?
A legrövidebb út, hogy vedd fel az Isteni Éned nézőpontját, azonosulj vele. Ne próbáld megmagyarázni, az szükségtelen. Add át magad az Isteni Én erejének, engedd be, érezz és tanulj. Ehhez kell az átlátszóság. Tudni, hogy az Isten, az Isteni Én nem rajtad kívül áll. Ez az elsődleges tudnivaló. Ez után körülnézhetsz, hogy kik segítenek téged. Úgy hívod: angyalok, mesterek, istenek ... Valóban ott vannak és segítenek, amikor kéred. Mindig csak akkor, amikor kéred őket. Mire gondolsz, ők mit látnak belőled?
Sokkal többet. Többet, mint amit te magadból. Csak az ember képes elzárni magát bármitől is, saját akaratából. Ez a lényeg. Akaratod erejével szabadítsd fel magad és merj ránézni a világra. Nézz vissza rájuk és szeretettel fogadd el, hogy bármit gondolsz és bármit teszel, nem bújhatsz el. Paravánod átlátszó. Te is átlátszó vagy. Illúzióid burkába takarózhatsz, de ezek nem léteznek. Fogadd el bizalommal, hogy átlátszó vagy.
Az egész világ az, hiszen belefér egy pillanatba, nincs elkülönülve egyetlen apró része sem. Légy bizalommal ennek az egész gyönyörű pillanatnak a tudatos alkotórésze. Bízz Istenben, bízz magadban, bízz a szeretetben, amely összefogja mindezt.
Bármit választasz, akiről úgy gondolod, hogy láthat, tudd, hogy te vagy aki lát.
Akhenaten